Aikido alapfogalmak

Alapfogalmak és szótár

Az alapfogalmak és a szótár segíti az Aikido megértését és a gyakorlást

 

Alapfogalmak

Az alábbi részletek Tamura Nobuyoshi: Aikido című könyvében találhatók. A magyar fordítást Varga Beáta készítette.

SHISEI

Shisei a következőképpen fordítható le: pozíció, attitűd, magatartás, testtartás. Sugata (shi) a formát, az alakot, a méretet fejezi ki. Ikioi (sei) pedig az erőt, erőteljességet, élénkséget. Ezt a két jelentést foglalja magába a shisei. De, a shisei nemcsak egy külsődleges magatartást jelöl, ami jó forma, jó stílus, jó tartás; hanem egy belső erőt, ami jól láthatóan, kívülről is megnyilvánul, mint például egy gyerek életképessége, ami élénkségéből, ragyogó szemeiből és mozdulataiból olvasható ki... Mire is van szükségünk, ha el akarjuk érni ezt a shiseit? Először is rendben kell tartani a testet, ami nem más, mint a kit tartalmazó váz! Húzza ki a gerincét, és tartsa egyenesen. Ha olyan érzése van, hogy a fejével tartja az eget, akkor gerincoszlopa természetes módon egyenesedik ki. Ne fújja fel mellkasát, mint a katonák vigyázzállásban! A vállak lazán leesnek, az ülep összeszorítva, a derék nem homorít, a ki kényelmesen a seika tandenbe kerül. Nyugodt módon ellazult az egész test. A neves vívómester, Miyamoto Musashi így beszél a harcművészetbeli shiseiről: "Az arc nyugodt, sem felfelé, sem lefelé, sem oldalra nem fordul el, a szemhéj enyhén le van zárva, a szemgolyó nem mozog, a homlok kisimult, a szemöldök enyhén összeráncolva, az orr egyenesen előretart, az álat nem kell túlságosan felemelni, a tarkó is egyenes, erő van a nyakcsigolyákban. A leejtett vállak alatt a test tökéletesen ellazult, a gerincoszlop helyes tartásban, az ülep behúzva, a térdek, egészen a lábujjakig erősen a talajra nyomódnak, a csípők nincsenek kicsavarodva, a has erősen kidomborodik." Az Aikidoban sankakutainak nevezik az ilyen ruganyos, kiegyensúlyozott, szabad mozgást biztosító testtartást, ami egy szabályos tetraéderhez hasonló, és forgás közben kúppá válik.

KOKYU

Elsajátítottuk a shiseit. A testtartás megfelelő. A következő munka a Kokyu: Haku (Ko) kilélegezni Suu (Kyu) belélegezni. Az élőlények többsége oxigént szív be, és szén-dioxidot bocsát ki. Ezt a cselekvést hívjuk kokyunak. Egy jó kokyu mély, hosszú, lassú és természetes. Ez tehát hasi légzés. Helyesebb, ha az első időkben a kilégzésre koncentrálunk, és hagyjuk, hogy a belégzés magától menjen végbe. A légzés az orron keresztül történik. Ha a légzés ritmusa felborul, szájon keresztül lélegezve korrigáljuk. Belégzéskor a száj zárt, az álkapocs enyhén összeszorítva, a nyelv érinti a szájpadlást. A kezdők fejben számolva szabályozzák a be-, és kilégzést. Belégzéskor, az ülep összeszorítva: képzeljük azt, hogy a levegő a köldökünknél is mélyebbre száll. A Budo gyakorlásakor előfordulhat, hogy a belégzés gyors, vagy a tüdőben hosszan benntartjuk a levegőt, esetleg gyorsan kell kifújnunk, vagy épp ellenkezőleg lassan. Gyakorlás közben fordítsunk nagy gondot a kokyu uralására. A kokyu nemcsak arra való, hogy tüdejében felfrissítse a levegőt, és eltávolítsa a felesleges gázokat. Gyakorlás alatt éreznünk kell, hogy újra és újra tiszta kivel töltődünk fel. Az így felhalmozott ki, ha a szükség úgy hozza, erőteljesen tör elő. A ki ilyen állandó kisugárzása a helyes shisei. A mindennapi életben tehát, amikor áll, jár, dolgozik, sőt még alvás közben is odaadással gyakoroljon. Eképpen, ha vészhelyzet áll elő, az Ön kokyuja, a mindennapi kokyu lesz. Ám ennek az állapotnak az elérésében nagyon fontos a mindennapi élet. Az ember általában elfelejti, hogy lélegzik, de biztos, hogy nem felejt el lélegezni. Ugyanilyen módon, a tudatosságon túllépve kell elsajátítani, beitatni a testbe egy helyes kokyut, egy helyes shiseit. Szünet nélkül kell edzeni, hogy eljussunk ehhez az eredményhez. A test ilyen módon erőteljes kivel telik meg, amikor elérjük az egységet a természettel, a ki energiája elárasztja a testet; egy olyan erőt lesz képes önmagából fakasztani, ami minden képzeletet felülmúl. A légzésnek ez az ereje (kokyu ryoku), ami így nyilvánul meg, nem az Öné, ez az ég és a föld légzésének az ereje.

KAMAE

A Budoban gyakran mondják: "A Kamae az, ami fontos". A kamae nem a Budo sajátja, más művészetekhez is hozzátartozik: virágkötészet, kalligráfia, teaivás. A kamae a futballban, teniszben és a bokszban egyaránt fontos. A japán nyelvben a kamae jelentése: felkészülni, készenlétbe helyezkedni. A kamaeru igét a következőképpen lehetne lefordítani: gyártani, építeni, készíteni, intenzíven várakozni, résen lenni, lesben állni. A kamae kínai jelének kulcsa a "fa", aminek a folytatása egy (gerenda)csapot és egy csaplyukat ábrázol, ezek a gerendázat megbonthatatlan kötését idézik. Így amikor a Budoban kamaeről beszélünk, arról van szó, hogy az Aitehez képest legelőnyösebb helyzetet vegyük fel. A kamae akkor is nagyon fontos, ha két fegyveres áll egymással szemben, és akkor is, ha csak az ellenfélnél van fegyver. Nem lehet csupán formailag lefordítani a kamaét. Felesleges emlegetni, hogy a kamae egyaránt tartalmazza a ki erejét és azt a képességet, hogy minden részletre kiterjedjen a figyelem. A kendóban a kendo kamaéját, a judóban a judo kamaéját, a teniszben a tenisz kamaéját, az Aikidoban hammi no kamaét használunk (harántterpesz). Egy természetes állásból (shizentai) induljunk ki, a lábak vállszélességnyi távolságban, bal láb elöl, a jobb láb mögötte, természetes módon fordul el egy kicsit. Ez a baloldalas alapállás: hidari hammi. Fordítva, jobboldalas állás: migi hammi. Ha a két ellenfél ugyanabba az állásba helyezkedik, azaz mindkettőnek vagy a jobb, vagy a bal lába van elöl, akkor jön létre ai hammi no kamae. Viszont, ha a két ellenfél különböző állást vesz fel, egyiknek a jobb lába van elöl, másiknak a bal, vagy fordítva, akkor az gyaku hammi no kamae. Most, ha hidari (vagy migi) hammiban a bal láb (vagy értelemszerűen a jobb) egy lépést tesz előre, mint az irimiben, és azt a hátsó láb követi, a nagylábujj az előretolt bal (vagy jobb) lábbal lesz egyvonalon, attól egy hüvelyknyi távolságra, így kerülünk az úgynevezett hitoemi vagy ura sankaku állásba. Kard esetében migi hammit használunk. Jo-val vagy pusztakéznél az alapállás, baloldalas, vagyis hidari hammi. Miért a hitoemi az Aikido valódi alapállása? Azért, mert hitoemiből bármilyen támadásra könnyen mozdulhatunk, így ebből elsajátíthatjuk, és alkalmazhatjuk az összes technikát. Mégis azt kell elérni, hogy túljussunk a kamaén, az igazi kamae, az kamae nélküli kamae, oly módon, hogy mindig képesek legyünk megtalálni a helyes választ bárhol, bármikor, bármelyik helyzetből, bármilyen legyen is a támadás. O Sensei ezt mondta: "Ne Aite szemeit nézzétek, mert azok beszippantják a szívet, ne Aite kardját nézzétek, mert az beszippantja a szellemet, ne nézzétek Aitet, és elnyelitek Aite kijét." Átadom ezt Önnek, hogy elmélkedjen el rajta. Vonja ki belőle a velős lényeget!

MA AI

A Budoban azt mondják, hogy fontos a ma ai. Ez az a szó, amelyik az Aite és az önmagunk közötti térbeli kapcsolatot határozza meg. Az a helyzet, amelyből könnyű támadni vagy védekezni. Így a mai ai nemcsak egy távolságot jelölő fogalom, a szívek térbeli mozgása is benne foglaltatik. Ha félek, a tér túl kicsinek, ha túlságosan bízok magamban, a tér túl nagynak tűnik. A ma ideogrammája a következőkből áll: kapu/ajtó és hold. Vagyis a csukott ajtók résein keresztül észlelhető hold. Azt mondhatjuk: bármennyire is be legyenek zárva az ajtók, mindig marad egy kis hézag, ahol a holdfény beszivárog. Ugyanígy, bármilyen tökéletes is legyen a helyzet, mindig van egy rés, ahol a holdfény besurran. Miért ez az erő a hézagban? Egyszerűen azért, mert ez a repedés bármilyen kicsi is, magába foglalja a teljes üres teret. A tokonoma jelen van egy japán ház díszfalánál is. Ebbe az ürességbe elhelyezhetünk egy festményt, vagy vázát virágokkal. Ez az üresség lehel életet a festménybe és a virágokba. A festészetben, mint a zenében azért kelhet életre minden, mert létezik ez a légüres tér. A pohár üressége az, ami lehetővé teszi, hogy megtöltsük, egy szoba belső tere teszi lehetővé az emberek számára, hogy lakjanak benne. A térnek ez az üressége az, ami fontos. Amikor nem látunk semmit, amikor azt gondoljuk, hogy nincs ott semmi, mégis van ott valami. Elmondhatjuk, hogy a keleti civilizáció, az a civilizáció, amelyik fontosságot tulajdonít az űrnek. A ma aiban az ai ugyanaz az ai, mint az Aikidoban, értelmezése: Eggyé formálni, rendet teremteni, összhangba hozni... Amint a fentiekben leírtakból levonható a ma ai az a tér, amely egyszerre születik a szívből és a szellemből, önmagunkból és a másikból, és e kettőt belefoglalja egy állandó fejlődésbe, ami a legkedvezőbb helyzet irányába vezet. Elmagyaráztam idáig a shiseit, a kokyut, a kamaet, a ma ait, ezek olyan értékes alapok, melyeket fáradhatatlanul művelni, ismételni és kovácsolni kell. Ez a négy kifejezés nemcsak a Budo területén ismert, ugyanilyen fontos mindegyik más művészetben, a kadoban, ami a virágok útja, a shodoban, ami az írásművészet útja, a festészetben, zenében, táncban, a tanulmányokban, a mindennapi életben. Olyan szavak ezek, melyekkel át kell itatódnunk. Amikről most fogok magyarázni, azok nem tartoznak a hétköznapi japán szókincshez: irimi, tai-sabaki, kokyu-ryoku...

IRIMI

Az Aikidoban használt irimi, az irimi törvény, az maga az Aikido gyökere. Úgy ismeretes, hogy O Sensei a lándzsa művészetének tanulmányozásakor elsajátított irimi törvényt vette át az Aikidoba. Az irimiben az iri ideogramma azt a gondolatot fejezi ki, hogy belépünk egy házba, akár önkényesen, akár meghívásra. A mi írásjel az édesanyja hasában lévő gyermeket fejezi ki, érzékeltetve a teljességet, amely a hús, a csont és a vér teljessége. A mi tehát egyenlő a testtel, irimi: saját testünket beletenni az ellenfél testébe. A lándzsa módszerét követve, az irimi szó annak a cselekvésnek a jelölésére használatos, amikor győztesen behatolunk annak az ellenségnek az állásába, aki sajátunkénál hosszabb fegyverrel rendelkezik, amikor a mi kezünkben például kard, három-élű hosszú tőr van, vagy fegyvertelenek vagyunk. Mikor két erő ellentétes irányba mozdul, a belőlük eredő erő, kettőjük összeadódásából keletkezik; az irimi ennek az erőnek, valamint a saját helyzetünkkel való kapcsolatának felhasználása a kereszteződés pillanatában. Irimi issokunak nevezzük, amikor egy lépéssel belépünk az ellenfél oldalára, - amikor a saját helyzetünk lehetővé teszi az irimit, alapállásban -, s az ellenfelet olyan módon támadjuk meg, hogy saját erőnk felhasználása nélkül visszafordítjuk támadásának erejét. Mechanikusan elmagyarázva ez nagyon egyszerűnek tűnik, de nem szabad elfelejtenie, hogy a valóságban Aite eleven, és lehetséges, hogy semmi sem működik az elméletnek megfelelően, főleg, ha ő jobban felfegyverzett mint Ön. Anélkül, hogy Aite helyzetváltoztatásai akadályoznának, pontosan kell megítélni a ma ait ahhoz, hogy az ellenfél állásába behatolhassunk puszta kézzel vagy az övénél rövidebb fegyverrel. Mindez természetes, nem szabad, hogy magyarázatra szoruljon. Fontosabb, hogy elfelejtsük a testünket, hogy belépjünk, egyenesen és a legkisebb bizonytalanság nélkül, és hogy áthatoljunk arra gondolván, hogy közben mi is áthatódunk. Szellemi erejével kényszerítse Aitét egészen addig, amíg kénytelen lesz támadni; az ő támadásának felhasználásával lépjen be! Az itt elmondottakon túl, ha olyan érzés tölti el, hogy körül akarja keríteni az ellenfelét, eggyé akar vele válni; az ellenfél magától fog az Ön belsője felé indulni. Ez az Aikido irimije.

TENKAN

Ten azt jelenti: áthelyezni, áttenni, változtatni, fejleszteni. A ten ideogramma két részből áll, az egyik jelentése: kerék, a másik forgó mozgást, körforgást fejez ki. Kan: kicserélni. A tenkan olyan értelemben használatos, mint irányt, magatartásmódot, szellemi állapotot változtatni. Azt hiszem, az Aikidoban azért használjuk ezt a szót, mert gyakran forogni kell egy mozdulat végrehajtásához, és ahogy irányt változtatunk a mozgás körkörös, egy forgó kereket idéz. Figyelje meg a saját esetét! A forgás következtében vagy helyet, vagy irányt változtatott. Minden helyzet-, vagy állapotváltozás tenkan. Ezért az irimi-tenkan egy és ugyanazon dolognak a színe és a fonákja.

URA / OMOTE

Az Aikidoban egy technika két módon szemlélhető: ura waza - omote waza. Az ura lényegében a dolgok hátoldalát, fonákját, hátulsó, rejtett részét jelképezi. Az omote: a dolgok elülső oldalát, felületét, külsejét, látható részét. Mindenben van omote-ura. Magának az embernek is van eleje és háta. Omote-ura használható: külső és belső értelemben is. Például lehet az arcunk mosolygós, miközben a szívünk bánatos, festhetünk kívülről úgy, mint Buddha, ugyanakkor lehetünk belül kiégettek. Nagyvonalakban osztályozva azt mondhatjuk: omote waza, azon technikák sora, amelyeket szemből belépve hajtunk végre, ura waza, pedig azoké, amelyeket hátulról belépve. Egyes technikák mind omote wazaban, mind ura wazaban kivitelezhetőek, mások viszont csak omote wazaban, vagy ellenkezőleg csak ura wazaban. Ez azt jelenti, hogy, mivel valóságos küzdelemben alkalmazva nincs gyakorlati hasznuk, egyes technikák nem léteznek bizonyos formákban. Valószínűleg az edzés megkönnyítése végett került bevezetésre az omote waza és ura waza szerinti besorolás, ugyanakkor a gyakorlás egy lényeges része abból áll, hogy elveti ezt az osztályozást, ilyenformán nem hagyja magát korlátok közé szorítani.

TAI SABAKI

Úgy tűnhet, hogy általában helyváltoztatásként fordítják le Európában a tai sabaki kifejezést. Azt gondolom, hogy ez nem adja vissza elég pontosan a tai sabaki olyanfajta értelmezését, ahogyan azt mi az Aikidoban használjuk. Megpróbálom ezt valamennyire megvilágítani. A sabaki ideogramma két részből áll: a kézből és a szétválasztani igéből (ami magában foglalja egy késsel történő szétválasztás gondolatát is). Tágabb értelemben, a sabaku igét különféle cselekvések kifejezésére használják, úgy mint: eladni, elosztani, iratokat rendezni, megoldani egy ügyet... Egy másik ideogrammával jelölt, de a sabakihoz hasonló hangzású szó így fordítható le: elvágni egy ruhadarabot, megítélni. Sabaku: rendetlenséget helyrehozni, eldönteni mi a helyes és mi a helytelen, árut szétosztani, azt csinálni, amit kell.

Tai: a test. Tai sabaki tehát azt jelenti, hogy amikor egy tárgy, egy ember megpróbálja Önt elérni, azaz abban a pillanatban, amikor az ellenség megtámadja, Ön viszonylagos helyzetének megítélésével, vagy elmozdul, vagy testének csupán egy részét mozdítja el, így fordítva előnyére a helyzetet. A helyzetet előnyére fordítani nemcsak azt jelenti, megtartani az egyensúlyt, fedezékbe vonulni... Kedvező támadóhelyzetbe való helyezkedést is jelöl. Az Aikido tai sabakija még többet kíván meg: megzavarni Aite egyensúlyát a támadás pillanatában, és ebből logikusan folytatva, olyan helyzetbe kényszeríteni őt, hogy ne tudjon többé mozdulni. Amikor Aite kilencvenkilenc százalékban esélyes a győzelemre, az Ön tai sabakija visszafordítja a helyzetet. Ez a tai sabaki.

ATEMI

Manapság az atemi szó sok embernek a karate ökölcsapását jelenti, mert a karatéban az az edzés célja, hogy egyetlen ökölcsapással vagy rúgással semmisítsük meg az ellenfelet. Én ezért írom ezt a fejezetet, mindenki azt hiszi, hogy az Aikido tanításában nincs atemi. Bizonyára azért törölték el az Aikido jelenlegi gyakorlatában az atemit, hogy kizárják a kezdők megsebesítésének a veszélyét, és hogy a gyakorlás során az Aikidoka ne az atemi tanulmányozását helyezze előtérbe, a technika kárára, valamint azért is, hogy a helytelenül gondolkodó tanítványok ne azt alkalmazzák rosszul, amikor pedig a technika terén kellene fejlődniük. Így azok, akik azt állítják, hogy az Aikidoban nincsen atemi, a semminél is kevesebbet tudnak az Aikidoról. O Sensei az Aikido meghatározásaként ezt mondta: "Az Aikido irimi és atemi." Minden Aikido technika magában foglalja az atemit. Etimológiai szempontból, ateru jelentése: megbecsülni, pontosan felmérni egy terület nagyságát és árát. Jelentésbővüléssel a következőket kapjuk: pontosan elhelyezni, a kívánt helyre érkezni, például a céltábla közepére. A felbecsülés, értékelés gondolatához tehát hozzákapcsolódik a siker fogalma.

Mi: a test. A régi Budóban az atemi az ellenfél testén életfontosságú pontok megütéséből áll, ájulás vagy halál okozása végett. A test felületét megsebesíteni, vagy eltörni egy csontot az nem atemi. Az Aikidoban az atemi arra is használható, hogy uralkodjunk a támadási szándékon, fájdalmat okozzunk az életpontokon, megzavarjuk az ellenfelet az összpontosításban, megállítsuk támadási szándékát. Ilyenfajta könnyű atemik után térünk át azokra, melyek ájulást vagy halált idéznek elő. Nagyon is helyénvaló a tanulmányozásuk, gondoljunk csak a késhasználatra. Természetesen ennek a munkának magában kell foglalnia az újraélesztési pontok tanulmányozását is. Ha Ön olyan módon tanulmányozza az akupunktúra pontjait, ahogyan az az utóbbi időben kifejlődött, remélem megérti, hogy azok a pontok, melyek gyógyulást hoznak, halált is okozhatnak. Ez nagyon jó példa arra, hogy ura és omote mindenben van.

KOKYU RYOKU

Ha Ön fel tud emelni három uncia korpát, akkor gyakorolhatja az Aikidot. Ez arra utal ismét, hogy az Aikido nem egy test test elleni harc, amely testi és izomerőn alapul. Az Aikidoban úgy hajtjuk végre a technikát, hogy szellemi erőnket teljességgel, testi erőnket pedig ésszerűen használjuk fel. Innen a lap tetején látható kifejezés. Ha ezt a módszert alkalmazzuk, lehetőségünk nyílik egy olyan erő kifejlesztésére, ami meghaladja azt, amiről azt hisszük, képesek vagyunk birtokolni. Amikor azt mondjuk, idős emberek, nők és gyerekek is alkalmazhatják az Aikidot, ez nemcsak azt jelenti, edzhetnek, hanem azt is, hogy miután jól megértették, alkalmazhatják küzdelemben. Az előzőekben már érintettem a kokyut; lépjünk most túl a fiziológiai légzésen, hogy magunkba szívjuk a Világegyetem energiáját; menjünk még tovább, és a Világegyetemmel olvadjunk egy testté. A belőle áradó erő a miénk, anélkül, hogy a miénk lenne, mert valójában ez a Világegyetem energiája, ami a mi testünkből fakad. Ennek az erőnek, amely a seika tandenben halmozódik, hogy a feltörő és soha el nem apadó vízhez hasonlóan betöltse a test mindenegyes részét, ennek az erőnek, ami egy mindig nyugodt, derűs, ellazult testből és lélekből áramlik ki, hogy minden időben és mindig a kívánt irányban válaszoljon, ha a szükség úgy hozza, ennek az erőnek kokyu ryoku a neve. Ez az erő - az Ég ajándéka - nem tud kifejezésre jutni, ha tarkója, válla karja feleslegesen megfeszül, ha erősnek képzeli magát, vagy épp ellenkezőleg tehetetlennek, valamint ha nem hisz ennek az erőnek a létezésében. Ezek a hulladékok, tisztátalanságok, mind megannyi akadály a ki áramlásában. Ez egy kicsit olyan, mint egy locsolócső, ami el van szorítva, amire rálépnek, vagy ami eltömődik földdel, és a víz nem tud benne folyni, jóllehet azért kapcsolták rá a csapra, hogy meglocsolják vele a kertet. O Sensei gyakran ismételgette: "Az Aikido a test és a lélek megtisztulása, azaz csiszolni kell a testet és a lelket." Eléggé nyilvánvaló, ha külső és belső tisztítást végzünk, a lélek sugárzóvá válik, egyaránt javul a vérkeringés, a szellem és a fizikum. Egy Aikidot gyakorlónál, a kokyu ryokunak már az olyan egyszerű mozdulatokba is életet kell lehelnie, mint egy kéz vagy láb felemelése. Egy kokyu ryoku alkalmazása nélkül végrehajtott Aikido technika, az olyan mint az állott sör, a buborék nélküli pezsgő. Intellektuálisan felfogva használhatatlan a kokyu ryoku. A mindennapos gyakorlásban a testtel kell megtanulni, s csak egy "halmozó" munka nyomán épül be. O Sensei így vélekedik erről: "Egy háromnapi munka csak háromnapi munka, egy egyévi munka pedig csak egyévi munka, egy tízévi munka, tíz év erejét gyűjti össze." Kokyu ryoku nélkül létezhet a technika formája, de akkor csak üres forma. Lehetetlen átitatódni kokyu ryokuval anélkül, hogy végigmennénk a technikákon. Ezenkívül az eredmény különböző lesz aszerint is, hogy hisz-e benne, vagy sem.

Szótár

Az alábbiakban a dojóban előforduló szavakat mutatjuk be. Nem kell aggódni, edzés közben fokozatosan, könnyen és szinte észrevétlenül megtanulja az ember.

Számok

A következőben olvashatja minden kedves érdeklődő a japán számokat tízig. A számok mögött megtalálható a fonetikus (kiejtés szerinti) mód is.

1 ichi – ics

2 ni – nyí

3 san – szan

4 shi – sí

5 go – gó

6 roku – rok

7 shichi – sicsi

8 hachi – hacsi

9 kuu – kju

10 juu – dzsú

A

  • agatsu agacu "Ön-győzelem." Az Alapító szerint a helyes (igazi) győzelem (masakatsu) a magunk fölött kivívott győzelem (agatsu). Az Alapító egyik mondása: Masakatsu agatsu - "Önmagunk legyőzése az igazi győzelem."
  • ai A kínai írásjegytől függően kétféle jelentése van: 1. együtt(esség); egymás; 2. szerelem, szeretet. Az Aikidoban a harmónia, és egyesülés értelemben használjuk.
  • ai hanmi Kölcsönös álló helyzet, ahol az ukénak és a nagénak ugyanaz a lába van elöl.
  • aiki "Egyesülő ki"; azaz az Aikidokák megkísérlik összhangba hozni ki-jüket partnerükével és a környezettel.
  • aikidoka Aikidoka Aikido-gyakorló, Aikido-tanuló.
  • aikikai Aiki-szövetség.
  • ashi asi Szó szerint "láb"; a különböző budó-irányzatokban általában lépést, mozgást (a láb mozgását) jelenti.
  • ashi sabaki asi szabaki Lábmunka. Az Aikidoban megfelelő lábmunka teszi könyeddé a mozgást, és biztosítja a stabil egyensúlyt.
  • atemi "Ütés a testre." Védekező ütés a partner ki-jének semlegesítésére vagy kibillentésére, a technika végrehajtása érdekében. Az Aikidoban nem okozhat sérülést!

B

  • bokken Fakard. Sok technikát a tradícionális japán kardvívásból vezetett le az Alapító, ezért a fegyveres és pusztakezes technikák között fennálló rokonság segíti kikristályosítani a finom mozdulatokat. Igen magas szinten művelve az Aikidot, teljesen mindegy, hogy fegyverrel, vagy pusztakézzel hajtják végre a technikát.
  • bu Harci szellem.
  • budo budó "A harc útja"; harcművészet; küzdősport és a hozzá társuló szellemiség gyakorlása a test és lélek fejlesztése céljából.
  • budoka budóka Budót gyakorló, tanuló egyén.

C

  • chudan csúdan Középső rész. A test középső része. Csúdan no kamae = középső tartás.

D

  • dan Feketeöves (mester-) fokozat. Az IAF Aikidoban a legmagasabb fokozat, amit el lehet érni, 9 dan. Van néhány Aikidoka, akinek 10 danja van. Ezeket még az Alapító adományozta, ezért nem lehet visszavonni (->kyuu).
  • do dó Út. Az "út" szóra többféle kínai írásjegy is van, de csak ezt – a kínai "tao" írásjegyet – használják átvitt értelemben is (különféle, fejlődéssel/életúttal/stb. kapcsolatos értelemben). Budó-iskolákban elsősorban a ->budó szó helyett, annak rövidítéseként használják.
  • dojo dódzsó Lévén a két írásjegy az "út" (dó) és a "hely" (dzsó), különféle nemesebbnél nemesebb magyarázatokat lehet olvasni ("az út keresésének helye" és hasonló ökörségek); a valóságban az "undódzsó" (tornaterem) szó rövidítése.
  • dojocho dódzsó-csó Dódzsó-vezető. A Hombu-dódzsóban jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) a dódzsó-csó.
  • domo arigato gozaimashita dómo arigató gozaimasita "Köszönöm szépen" japánul. Minden edzés végén illik meghajolni és megköszöni az edzést az edzőnek és azoknak akikkel edzettünk.
  • dori Fogás, megfogás.
  • doshu dosu A legmagasabb hivatalos rang az IAF Aikidoban, jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) viseli (harmadikként) ezt a címet. A második Doshu Ueshiba Kisshomaru Sensei (1921-1999), Moriteru apja, az Alapító fia volt. (Szó szerint "üres kéz", átvitt értelemben "rang/hely nélküli".)

F

  • funakogi Evezés jellegű mozgás gyakorlat.

G

  • gaeshi gaesi Megfordítás, megcsavarás (a "kaeszu" igéből zöngésült alak).
  • gedan Alsó rész. A test alsó (övtől lefelé eső) része. Gedan no kamae = alsó tartás.
  • gokyo gokjó Ötödik tanítás.
  • gyaku gjaku Ellentétes, ellenkező (oldal).
  • gyaku hanmi gjaku hanmi Ellentétes álló helyzet; az ukénak és a nagénak az ellentétes lába van elől.

H

  • hajime hadzsime "Kezdés"
  • hakama Szoknyaszerű, bő nadrág, hagyományos nemesi férfiviselet. A budó-iskolák közül a kendósok/iai-dósok (kardvívók) és a kjúdósok (íjászok) hordanak fokozattól függetlenül hakamát, az Aikidosoknál viszont általában csak a mesterek (fekete övesek). Néhány Aikido-dódzsóban hakamát hordanak a nők is (fokozattól függetlenül), és van, ahol mindenki.
  • hanmi Állás, testtartás, pozíció.
  • hanmi handachi hanmi handacsi (han+tacsi, "fél"+"állás") A nage ül, az uke áll. Segíti a jóval magasabb/alacsonyabb ellenféllel való harc gyakorlását, illetve a támadás irányából való kitérést.
  • happo happó "8 irány"; átvitt értelemben "minden irány". Happó-undó (szó szerint "8 irányú mozgás") vagy happó-giri ("vágás 8 irányba" karddal).
  • hara Has. A hagyományos gondolkodás szerint a lélek, a ki forrása, néhány centiméterrel a köldök alatt, bent a hasban. Momentán nagyjából az emberi test tömegközéppontja.
  • henka waza henka vaza Variált technika. Elkezdünk egy technikát, és végrehajtása közben átváltunk egy másikra. Pl. elkezdjük az ikkyót, de átváltunk irimi nagéra.
  • hidari Bal.
  • Hombu Dojo Hombu-dódzsó A japán Aikikai központi épülete, edzőterme.

I

  • ikkyo ikkjó Első tanítás, az első számú leszorításos technika.
  • irimi "Belépő/behatoló test:" Belépés, mozgás a partner teste felé. Az elképzelés az irimi-nél az, hogy úgy helyezkedjünk a támadóhoz képest, hogy képtelen legyen hatásosan folytatni a támadást oly módon, hogy állandóan kontrolálhassuk az egyensúlyát (->sikaku).
  • irimi nage irimi náge Belépő dobás, az Aikido dobástechnikák egyik alappillére.

J

  • jiyu waza dzsijú vaza Szabad stílusú gyakorlás rendszerint több ukéval, akik akárhogyan támadhatnak.
  • jo dzsó Rövid fabot, kb. 130 cm hosszú.
  • jodan dzsódan Felső rész; a test felső (melltől felfelé lévő) része.

K

  • kaeshi waza kaesi vaza A technika megfordítása (ukéból nage lesz a technika végrehajtása közben, és fordítva). Ez rendszerint egy haladó formája a gyakorlásnak.
  • kamae Testhelyzet, testtartás (fegyverrel vagy anélkül, bár a fegyver nélkülit általában "tacsi"-nak hívják a különféle irányzatokban -- például karatéban kiba dacsi (lovaglóállás), zenkucu dacsi, stb.). Jóllehet általában a fizikai helyzetre utal, de az Aikidoban jelentős párhuzam van a fizikai és lélektani tartás között. A következetes, határozott állás általában határozott lelki tartást is eredményez. Az Aikidoban fontos a határozott lelki hozzáállást fenntartani.
  • kami Istenség, istenszellem.
  • kamiza Egy kis oltár, az Aikidoban általában a dódzsó főhelyén van, gyakran ad helyet az Alapító képének, vagy rövid írásoknak. Általában a kamiza irányába hajlunk meg amikor bejövünk, vagy elhagyjuk a dódzsót, illetve a szőnyeget.
  • kata Formagyakorlat.
  • katame waza katame vaza "Leszorító" technikák.
  • katana Kard. Katana néven általában a külföldön szamurájkardként ismert, a valóságban a szamurájok által hordott két kard közül a hosszabbat.
  • katate dori Egy kéz fogása; egykezes fogás.
  • keiko Gyakorlás, edzés. A siker egyetlen titka az Aikidoban.
  • ken Kard.
  • ki Ôserő, ősenergia, életerő, a vitális energia, az összpontosított erő energiája.
  • kiai Kiáltás, harci kiáltás. Segít az összpontosításban, a ki egy mozdulatba fókuszálásában.
  • kihon Alap; alapvető; lényeg(es). Kihon waza = alaptechnika. Sok Aikido-technikát látszólag nagyon külöböző módokon végre lehet hajtani. Meglátni a technikák felszín alatti sajátosságait és megragadni a közös magjukat, ez a kihon megértése.
  • kimusubi kimuszubi "a ki kapcsolása/kötése"; a partner ki-jével való egyesülés. A folyamat, amikor megragadjuk/hozzátapadunk a partner mozdulataihoz, és fenntartjuk ezt a kapcsolatot végig a technika alkalmazása során.
  • ko Légzés, belégzés.
  • Kobukan Az Aikido első fellegvára.
  • kokyu kokjú Légzés, lélegzés. Az Aikido részét képezi. Ez a lélegzés és a mozgás összhangba hozása. A lélegzés ellenőrzése elősegítheti a nagyobb koncentrációt és a stressz kiküszöbölését.
  • kokyu ho kokjú hó Légzésmód.
  • kokyu nage kokjú náge A kokjún alapuló dobástechnika.
  • kote Alkar
  • kotegaeshi Alkarcsavar, alkarfordítás.
  • kumijo kumidzsó Páros dzsógyakorlás.
  • kumitachi kumitacsi Páros kardvívás-gyakorlás.
  • kuzushi kuzusi A partner egyensúlyának megtörése. Az Aikidoban nem lehet tökéletesen véghezvinni egy technikát anélkül, hogy az ellenfelet ki ne billentenénk az egyensúlyából. A helyes kuzusi eléréséhez sokkal inkább a helyezkedésre és időzítésre, semmint a puszta fizikai erőre kell támaszkodni.

M

  • ma ai (ma, aima) Térköz; a küzdő felek (megfelelő) távolsága.
  • mae Elöl; elülső; előre.
  • Men uchi men-ucsi Vágás/ütés a fejre.
  • migi Jobb(oldal), jobbra irányuló.
  • Misogi Miszogi A "Megtisztulás Nagy Lehetősége"
  • mokuso mokuszó Meditáció. Budó-iskolákban a meditációra felszólító vezényszó.

N

  • nagare Folyás. Az Aikido gyakorlásának egyik célja, hogy a fizikai erőt ne fizikai erővel próbáljuk meg ütköztetni.
  • nage náge 1. A technikát végrehajtó fél (akit támadnak). 2. Dobás.
  • nikyo nikkjó Második tanítás.
  • niningake Küzdelem két ember ellen.

O

  • o-negai shimasu o-negai simasz Szó szerint "Legyen szíves", udvarias, bármire használható japán kérő formula. Még udvariasabb változata az "o-negai itasimaszu". Gyakorlásra felkérésre használjuk.
  • obi Öv.
  • omote Felszín, elülső rész.
  • Omoto-kyo Ómoto-kjó A "Nagy Eredet tana" vallása.
  • O-Sensei Ó-Szenszei Szó szerint "Nagy Mester", Ueshiba Morihei, az Aikido alapítója. Viszont ez egy nem egészen szabályos japán kifejezés, és csak az Aikido berkein belül ismerik és használják, egy köznapi japán ember nem feltétlenül fogja érteni, hogy miről van szó.
  • osae waza oszae vaza Leszorításos technikák.

R

  • randori A dzsijú vaza, a szabad gyakorlás szinonímája. Bár az Aikidotechnikákat jellemzően egy partnerrel gyakoroljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert többen is megtámadhatják egyszerre. Az Aikido-testmozgások (tai szabaki) legtöbbje több támadó ellen való védekezés során is alkalmazható.
  • ryo kata dori rjó kata dori (Mind)két váll fogása.
  • ryote dori rjóte dori (Mind)két kéz fogása; kétkezes fogás.

S

  • sankyo szankjó Harmadik tanítás.
  • sanningake Küzdelem három ember ellen.
  • seiza szeiza Szó szerint "helyes ülés"; hagyományos formális japán ülő (térdelő) helyzet.
  • senpai szenpai Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) korábban kezdett, azaz magasabb rangú/idősebb ember. Az Aikido esetében "idősebb/haladóbb Aikidoka."
  • sensei szenszei Tanár/oktató/orvos szokásos japán megszólítása. (Nem a foglalkozás neve!) Egy dódzsó vagy szervezet állandó tanárát illik a dódzsón kívül is szenszeinek szólítani.
  • shihan sihan "Oktató"; "mester", az Aikidoban: "mester oktató", "oktatók oktatója".
  • shiho nage sihó náge Négy irányba dobás.
  • shiho-giri sihó-giri Négy irányba vágás.
  • shikko sikkó Térden járás. A sikkó nagyon fontos a tömegközéppont (hara) tudatosságának fejlesztésére, továbbá erősíti a csípőt és lábat.
  • shodan sodan Első fekete öves, mesteri fokozat (szó szerint "kezdő dan").
  • shomen sómen Fej fölül, fejtető.
  • shomen uchi sómen ucsi Egyenes ütés a fejre; fejbevágás.
  • shugyo sugjó Gyakorlás, vallási gyakorlat.
  • soto szoto "Külső", "kívül"; a támadó karjain kívül végrehajtott Aikido mozdulatok osztálya
  • suburi szuburi Szó szerint kb. "üres vágás", azaz árnyékbokszolás.
  • suwari szuvari Ülés; ülő.
  • suwari waza szuvari vaza Ülésben, illetve térdelésben végrehajtott technika.

T

  • tachi tacsi Állás, testtartás.
  • tachi waza tacsi vaza Állástechnikák; technikák állásban/-ból.
  • tai sabaki tai szabaki A test mozgatása('nak technikája); Aikidoban a test mozgatása körkörös, köríves mozdulatokkal, szabadon.
  • taijutsu taidzsucu "Test-technika"; fegyvertelen gyakorlás.
  • tanto tantó Rövid kard, tőr.
  • tatami Gyékényszőnyeg, a japán lakások nagy részének még ma is része. Tatami borítja az edzőtermek padlóját is (külföldön sokszor matrac van helyette). Az igazi tatami egyébként sem nem különösebben vastag, sem nem különösebben puha.
  • te Kéz.
  • tegatana "Kéz-kard."
  • tenchi nage tencsi náge "Menny és föld" dobás.
  • tenkan Elforduló mozgás, főleg 180 fokos fordulat.
  • tori A technikát végrehajtó fél (akit támadnak).
  • tsuki cuki Egyenes ütés.

U

  • uchi ucsi "Belül/a belső." Egy sor olyan technika, amelyben a nage a támadó karja(i) alá ("belsejébe") mozog.
  • uchideshi ucsidesi A mesterrel együtt lakó tanítvány.
  • uke A technikát "elszenvedő" fél (aki támad).
  • ukemi Gurulás, esés; a sérülést elkerülő technika.
  • ura Hátoldal; hátul.
  • ushiro usiro Hátul; hátulsó; hátra irányuló.

W

  • waza vaza Technika.

Y

  • yame jame "Fejezd be!", gyakorlat befejezésére felszólító utasítás.
  • yoko joko Oldal.
  • yokomen jokomen A fej oldala, oldalsó arcél.
  • yonkyo jonkjó Negyedik tanítás.
  • yudansha júdansa Szó szerint "van-fokozata-ember"; bármilyen fokozatú feketeöves, mester.

Z

  • zanshin zansin Egy Aikido technika végrehajtása után is kiegyensúlyozott, támadásra kész állapotban kell maradnunk. A zansin tehát egy technika "tudatos figyelemmel való végigkísérését", valamint e figyelem megőrzését jelenti, hogy az esetleg további támadásokra is helyesen tudjunk reagálni.
  • zori zóri Szandál, saru, papucs.